leírhatatlan. de azért valamit csak írok arról, hogy életem egyik legnagyobb koncertélményét kaptam ma. sejtettem, hogy jó lesz, és az egy dolog, hogy Lovasi vagy a Kiss Tibi beöltözve békebeli cuccokba rohadt jól elénekli ezeket a régi dalokat... de az, amikor egy amerikai feka vendégművésznő, és a magyar cigány csávó úgy hegedűlnek együtt, hogy megállt az idő a hangversenyteremben, az azért... na. ehhez nem kell zeneértőnek lenni. ami nem is vagyok. de komolyan elfelejtettem levegőt venni. azt vettem észre hogy sűrűbben kéne :) egy pisszenés sem volt egy teltházas teremben abban a pár pilalnatban amíg elhallgatott a zene.
szerelmes lettem. nagyjából a világba. személyes kedvencem monjduk Frenk, aki úgy néz ki mint aki sose eszik, és be lenne lőve folyton (bár mivel a hiperkarma énekese volt ez nem is kizárt), de olyan beleéléssel és arccal énekli hogy "fizetek főúr volt egy feketém, és egy életem amit elrontottam én" hogy elhallgatná az ember órákon keresztül, és még csak nem is nyomasztaná.
najó. alszom. matekozni kell holnap...ma már képtelen voltam. ja, amúgy előbb jöttem rá, hogy 7-e nem is péntek. nem mintha amúgy többet tnaultam volna eddig.. de azért na. tipikus.
és... január 4 van. ma lenne 24 éves.
zene reméljük mindenhol van :)
