juourtgmléfdofjgdngélfdsáptbmsárt. ez most az életérzés. mindenki (persze kb 5 ember, de ilyenkor úgy tűnik) már örülget itt magának, főleg azokat nem kedvelem most akik már mérnökök. én meg még nem. 5 nap múlva az leszek, ha az ég is ugy akarja. de zavarban is vagyok már ma... mérnök??? én? aki múlt héten állt a szoba közepén(!) és csodálkozott, hogy a töltő nem tölti a telefont. 3 méter távolságban mindenféle áramforrástól...
nade nem is ezért nem gondolok magamra MÉRNÖKként. ez csak olyasmi mint amikor a zoknit a kukába dobod a szennyes helyett. inkább úgy gondolok magamra, mint egy... most nem is tudom. megállt az írás.